A macska (más néven házi macska, tudományos nevén Felis silvestris catus) egy kisebb termetű húsevő emlősállat, amely a macskafélék (Felidae) családján belül, a Felis nem Felis silvestris fajához tartozik, a vadmacska alfaja, bár a mai rendszertanban inkább kezdik külön fajként kezelni az állatot, ugyanis nagyon sok dologban eltér az őseként tekintett fajtól (ez viselkedésbeli és kinézetbeli határozó is lehet). Ügyes ragadozó, több mint 1000 faj tekinthető a zsákmányának. Emellett meglehetősen intelligens, beidomítható egyszerű parancsok végrehajtására vagy szerkezetek működtetésére (illetve képes önállóan is kisebb feladatok betanulására)

(Az amerikai rövidszőrű csendes társ)A macskák paradicsomában, Amerikában - ahol hozzávetőleges becslések szerint 40 millió macska él - minden negyedik család tart valamilyen doromboló szépséget. Az amerikai tenyésztők számos új fajta "feltalálásával" büszkélkedhetnek. Ilyenek például az amerikai rövid szőrű cicák, melyeknek ősei minden bizonnyal Európából származnak. Fölöttébb kellemes természetű, szelíd vérmérsékletű, tartózkodó állatok, soha nincsenek terhére gazdájuknak. Ritkán "beszélnek", de ha mégis megszólalnak, hangjuk az emberi fül számára halk.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              Burmai szent templommacska. Az ősi legenda szerint ez a macskafajta egy kék szemű istennőtől, Cun Kiang Szetől származik.

Egyszer, valamikor régen ugyanis haramiák támadtak meg egy ősi burmai kolostort, s a nagy kavarodásban a szerzetesek macskája az istennő szobra előtt termett: "bundája bearanyozódott, szeme az istennő szemének kékjét vette fel, mancsai pedig kifehéredtek". Isteni csoda történt! A kolostor összes macskája "szent színekben" kezdett pompázni, s a csodától felbuzdult szerzeteseknek sikerült visszaszorítani a haramiákat...

Ez persze csak szép legenda. És mi a valóság? Nos, a birman  cica feltehetően a sziámi macskából alakult ki, a perzsa macskákhoz nem sok köze van! Életerős cica; játszik, rohangál egész nap. Annyira élvezi a "közönséget", mint egy vásári komédiás. Intelligens, gyöngéd, de szerfelett bohókás természetű.

Angol elnevezés: birman
Német elnevezés: Heilige Birma
Francia elnevezés: Sacré de Birmanie    

                                                                              A skót lógófülű macska (Scottish fold) vadonatúj, ám mégis régi keletű fajta. Régebbi természettudományos leírások ugyanis emlegetnek bizonyos lógó fülű cicákat, amelyeket Kínában "fedeztek fel" a zoológusok.

Nem tudni pontosan, hogyan kerültek ezek a minden bizonnyal spontán mutáció révén kialakult macskák Skóciába, mindenesetre a napjainkban látható legtöbb ilyen fajta cica egy Susie nevű, fehér színű és lógó fülű nősténytől származik.

A mutáció csodákra képes

Ez a fáma szerint valamikor az 1960-as évek elején jelent meg az egyik skóciai farmon. S miután a lógó fül: mutáció; és ha lógó fülű egyedeket pároztatnak egymással, az rendszerint torz utódokat eredményez, a skótok ezeket a cicákat olyan álló fülű macskákkal pároztatták, mint például a brit és az amerikai rövid szőrű cicák.

Voltaképpen így alakították ki az új fajtát, amely azután - érthető módon - a "Scottish fold", azaz skót lógófülű nevet kapta. Bizony egyelőre korántsem próféta a saját hazájában; legalább annyi az ellenzője, mint a híve!

---------------------------------------------------                                                               (Cári méltóság)    Valószínűleg az oroszországi Arhangelszkből származik; angol tengerészek vihették át a szigetországba. A múlt században még "arhangelszki kék" volt a neve, de hívták máltai és spanyol macskának is. Mellesleg soha nem derült ki, hogyan, milyen fajtákból alakították ki ezt a változatot.

Amit biztosan tudunk róla, az csupán annyi, hogy Angliában a század végén mutatták be kiállításon, és miután ebből a fajtából csak nagyon kevés példánnyal rendelkeztek a tenyésztők, angol kék macskával és kék sziámival pároztatták az állományt. Ez a meggondolatlan lépés az orosz kék különleges szőrzetének elvesztését eredményezte.

A II. világ-háború után azonban a lelkes tenyésztők sikeresen "helyreállították" az eredeti fajtát, s ma már viszon

ylag jó példányokat láthatunk a macskaszépségversenyeken. Félénk, csendes, nyugodt, szeretetre méltó, jól alkalmazkodó állat. Gazdájához nagyon ragaszkodik, kifejezett szobacica.

Angol elnevezés: russian blue
Német elnevezés: Russisch Blau
Francia elnevezés: russian blue

A bizármazása ismeretlen

Meglehetősen régóta ismernek ilyen fajta macskákat, de kiállításokon csak viszonylag rövid ideje szerepelnek. Eredetileg ugyanis "utcai" macskának tekintették őket a rátarti tenyésztők, így azután érthető - ha nem is jogos! -, hogy származásukról szinte semmit sem jegyeztek fel a "macskakrónikák".

Színpompás perzsa cica

Csak 1955-ben ismerték el a bicolort önálló fajtaként, s az eltelt évtizedek alatt több érdekes és szép színváltozatot (kék-fehér, fekete-fehér, krém-fehér, vörös-fehér) sikerült kialakítani. Ez egyébként már csak azért is jelentős tenyésztői teljesítmény, mert a standardelőírások nagyon szigorúak: megkövetelik, hogy a bicolor színfoltjai világosan elhatároltak, egyenletesek és arányosan elosztottak legyenek.

Gyorsan fejlődő nagyság

A kétszínű macskák masszív testű, rövid, vaskos lábú, kurta farkú, széles, gömbölyű fejű, selymes tapintású, igen hosszú, lebegő szőrzetű, rendkívül szép cicák. Egy-egy bicolor alomban általában 3-4 kölyök lát napvilágot. A kiscicák életre-való, erőteljes felépítésű, nagy testű, korán érő, igencsak gyorsan fejlődő teremtmények. A cirmos jelek és a színfoltokban található fehér szőr hibának számít. Gyönyörű, elegáns szőrzetük minden-napos, gondos ápolást igényel. Mint valamennyi perzsa cica, a kétszínű macska sem kedveli a nagy meleget. Ami pedig a természetét illeti, szeretetre méltó, csendes, engedelmes, kiegyensúlyozott cica.

Oldal: Macskák
MindenCsakAllatok.hupont - © 2008 - 2025 - mindigcsakallatok.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat